Tejsavbaktérium-izolátumok egyes probiotikus tulajdonságainak in vitro vizsgálata
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
Antibiotikum-rezisztenciáért felelős géneket hordozó baktériumok nem használhatók fel élelmiszerek
előállításához, ezért a probiotikus törzsek antibiotikum-rezisztencia profiljának feltárása, valamint az
általuk termelt antimikrobiális anyagok megismerése elengedhetetlen a probiotikus törzsek szelektálása
során. Vizsgálataink célja komplex in vitro tesztrendszer további elemeinek kidolgozása és értékelése
volt, melyekkel gyorsan és hatékonyan lehet nagyszámú, feltételezetten probiotikus izolátumot szelektálni.
Korábbi munkánk során erdélyi nyers juhtej-, aludttej- és juhsajt-mintákból izolált baktériumtörzseket
(n=217) teszteltünk és összesen 6 db Gram-pozitív, nem hemolizáló, kataláz-negatív, jól aggregálódó, jó
sav- és epesav-tűrő képességű törzsre csökkentettük a mintaszámot. Jelen munkánkban az előszelektált
törzsek (n=6) antibiotikum-rezisztenciáját és antimikrobiális anyagok termelésére való képességét vizsgáltuk.
Az izolátumok mikrobaellenes aktivitását agardiffúziós lyukteszttel derítettük fel. Azt tapasztaltuk, hogy
az E15, E66, E173, E198 és E216 azonosítószámú törzsek gátolták a Salmonella Enteridis ATCC 13076
törzs szaporodását éppúgy, mint a kontroll törzs (Lactobacillus acidophilus ATCC 4356). Az antibiotikumrezisztencia
vizsgálatok korongdiffúziós teszttel történtek. A Levilactobacillus brevis és a Lactiplantibacillus
plantarum fajba tartozó hat izolátumunk több antibiotikummal szemben is rezisztensnek bizonyult, ezért
nem használhatóak fel probiotikus termékek előállításához. Megállapítottuk, hogy in vitro tesztrendszerünk
alkalmas a nem biztonságos izolátumok hatékony kiszűrésére.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Funding data
-
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Grant numbers ÚNKP-21-2-I-SZE-32 -
European Commission
Grant numbers RRF-2.3.1-21-2022-00001
References
Fuller, R. (1989): Probiotics in man and animals. Journal of Applied Bacteriology 66 pp. 365-378. https://doi.org/10.1111/j.1365-2672.1989.tb05105.x
Hill, C., Guarner, F., Reid, G., Gibson, G.R., Merenstein, D.J., Pot, B., Morelli, L., Canani, R.B., Flint, H.J., Salminen, S., Calder, P.C., Sanders, M.E. (2014): The International Scientific Association for Probiotics and Prebiotics consensus statement on the scope and appropriate use of the term probiotic. Nature Reviews Gastroenterology and Hepatology 11 pp. 506-514. https://doi.org/10.1038/nrgastro.2014.66
Fijan, S., Frauwallner, A., Varga, L., Langerholc, T., Rogelj, I., Lorber, M., Lewis, P., Povalej-Bržan, P. (2019): Health professionals’ knowledge of probiotics: an international survey. International Journal of Environmental Research and Public Health 16 3128. https://doi.org/10.3390/ijerph16173128
Fijan, S., ter Haar, J.A., Varga, L. (2021) Probiotic microorganisms and their benefit to human health. In Advances in Probiotics: Microorganisms in Food and Health, eds. Dhanasekaran, D., Sankaranarayanan, A. pp. 3-22. Academic Press and Elsevier: London, San Diego, Cambridge, Oxford. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-822909-5.00001-0
Süle, J., Varga, L., Varga, K., Hatvan, Z., Kerényi, Z. (2022) Probiotikus baktériumtörzsek szelektálására alkalmas kísérleti rendszer egyes elemeinek kidolgozása (Developing basic elements of an experimental system for selection of probiotic bacterial strains). Magyar Állatorvosok Lapja 144 (közlésre benyújtva).
Papadimitriou, K., Zoumpopoulou, G., Foligné, B., Alexandraki, V., Kazou, M., Pot, B., Tsakalidou, E. (2015): Discovering probiotic microorganisms: in vitro, in vivo, genetic and omics approaches. Frontiers in Microbiology 6 58. https://doi.org/10.3389/fmicb.2015.00058
Williams, C.F., Walton, G.E., Jiang, L., Plummer, S., Garaiova, I., Gibson, G.R. (2015): Comparative analysis of intestinal tract models. Annual Review of Food Science and Technology 6 pp. 329-350. https://doi.org/10.1146/annurev-food-022814-015429
Antal, O., Némethné Szerdahelyi, E., Takács, K. (2020): In vitro humán emésztési modellek alkalmazása a táplálkozástudomány területén (Application of in vitro human digestion models in the field of nutrition science). Élelmiszervizsgálati Közlemények - Journal of Food Investigation 66 pp. 3141-3157.
Süle, J., Varga, L., Hatvan, Z., Kerényi, Z. (2022) In vitro tesztrendszer alkalmazása probiotikus baktériumtörzsek szelektálására (Application of an in vitro test system for the selection of probiotic bacterial strains). Élelmiszervizsgálati Közlemények - Journal of Food Investigation 68 pp. 3904-3927.
Ouwehand, A.C., Forssten, S., Hibberd, A.A., Lyra, A., Stahl, B. (2016): Probiotic approach to prevent antibiotic resistance. Annals of Medicine 48 pp. 246-255. https://doi.org/10.3109/07853890.2016.1 161232
Zheng, J.S., Wittouck, S., Salvetti, E., Franz, C.M.A.P., Harris, H.M.B., Mattarelli, P., O’Toole, P.W., Pot, B., Vandamme, P., Walter, J., Watanabe, K., Wuyts, S., Felis, G.E., Gänzle, M.G., Lebeer, S. (2020): A taxonomic note on the genus Lactobacillus: description of 23 novel genera, emended description of the genus Lactobacillus Beijerinck 1901, and union of Lactobacillaceae and Leuconostocaceae. International Journal of Systematic Evolutionary Microbiology 70 pp. 2782-2858. https://doi. org/10.1099/ijsem.0.004107
URL1: https://www.mn-net.com/media/pdf/91/f9/1f/Instruction-NucleoSpin-Microbial-DNA.pdf (Hozzáférés: 2022. 05. 03.)
URL2: https://blast.ncbi.nlm.nih.gov/Blast.cgi (Hozzáférés: 2022. 04. 11.)
Miao, J.Y., Guo, H.X., Ou, Y.W., Liu, G., Fang, X., Liao, Z.L., Ke, C., Chen, Y.J., Zhao, L.C., Cao, Y. (2014): Purification and characterization of bacteriocin F1, a novel bacteriocin produced by Lactobacillus paracasei subsp. tolerans FX-6 from Tibetan kefir, a traditional fermented milk from Tibet, China. Food Control 42 pp. 48-53. https://doi.org/10.1016/j.foodcont.2014.01.041
Maragkoudakis, P.A., Zoumpopoulou, G., Miaris, C., Kalantzopoulos, G., Pot, B., Tsakalidou, E. (2006): Probiotic potential of Lactobacillus strains isolated from dairy products. International Dairy Journal 16 pp. 189-199. https://doi.org/10.1016/j.idairyj.2005.02.009
International Organization for Standardization (ISO), International Dairy Federation (IDF) (2010): Milk and milk products – Determination of the minimal inhibitory concentration (MIC) of antibiotics applicable to bifidobacteria and non-enterococcal lactic acid bacteria (LAB). International Standard ISO 10932:2010(E) and IDF 223:2010(E). ISO, Geneva, Switzerland and IDF, Brussels, Belgium.
Huys, G., D’Haene, K., Swings, J. (2002): Influence of the culture medium on antibiotic susceptibility testing of food-associated lactic acid bacteria with the agar overlay disc diffusion method. Letters in Applied Microbiology 34 pp. 402-406. https://doi.org/10.1046/j.1472-765X.2002.01109.x
Charteris, W.P., Kelly, P.M., Morelli, L., Collins, J.K. (2001): Gradient diffusion antibiotic susceptibility testing of potentially probiotic lactobacilli. Journal of Food Protection 64 pp. 2007-2014. https://doi.org/10.4315/0362-028X-64.12.2007
Wolupeck, H.L., Morete, C.A., DallaSanta, O.R., Luciano, F.B., Madeira, H.M.F., de Macedo, R.E.F. (2017): Methods for the evaluation of antibiotic resistance in Lactobacillus isolated from fermented sausages. Ciência Rural 47 e20160966. https://doi.org/10.1590/0103-8478cr20160966