Észszerű elővigyázatosság: az önkéntes allergénjelölés evolúciója a kockázatértékelés tükrében
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az élelmiszerallergiák előfordulási gyakorisága az utóbbi évtizedekben olyan méreteket öltött, hogy a probléma kezelése közegészségügyi intézkedések meghozatalát tette szükségessé világszerte. Mivel jelenleg ezek a betegségek csak szigorú, sok esetben élethosszig tartó eliminációs diétával kezelhetők, a betegek számára elengedhetetlen az egyes allergének jelenlétének ismerete az élelmiszerekben. A világ legtöbb országában törvényben rögzítik azokat az allergiát kiváltó alapanyagokat, melyeket kötelező feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, amennyiben azokat szándékosan, összetevőként adták a termékhez. Ugyanakkor a kapcsolódó jogszabályok a véletlen szennyeződésből adódó allergén komponensek potenciális jelenlétének kezelésére nem térnek ki. Így az élelmiszer termékeket gyártók széles körében elterjedt gyakorlattá vált az önkéntesen alkalmazott ún. elővigyázatossági allergén jelölés (precautionary allergen labelling, PAL) használata, szövegfeliratos formában (pl. „nyomokban X anyagot tartalmazhat, X anyagot is felhasználó üzemben készült, stb.). Ezen jelölések alkalmazása leggyakrabban nem kockázatértékelésen alapul, mivel nincsenek törvényileg szabályozott határértékek az allergének megengedett mennyiségére vonatkozóan. Így nagy nehézség eldönteni, hogy a termék tényleges kockázatot hordoz-e. Ez jelentős bizalomvesztést és fokozott kockázatvállalási magatartást vált ki az érintett fogyasztókban. A legújabb kutatások arra irányulnak, hogy az allergénekre vonatkozó határértékek megállapításával kockázatértékelésen nyugvó alapokra helyezzék az önkéntes jelölések alkalmazását. Ez, kiegészítve jó allergénmenedzsment gyakorlatokkal, javíthatná az allergén jelölések megbízhatóságát, így végeredményben az élelmiszerallergiával élő betegek biztonságát és életminőségét.
Letöltések
Article Details
Hivatkozások
Bindslev-Jansen, C.; Briggs, D.; Osterballe, M. (2002): Can we determine a threshold level for allergenic foods by statistical analysis of published data in the literature? Allergy. 57. pp.: 741-746. DOI: https://doi.org./10.1034/j.1398-9995.2002.23797.x.
Brooke-Taylor, S.; Christensen, G.; Grinter, K.; Sherlock, R.; Warren, L. (2018): The Allergen Bureau VITAL Program. Journal of AOAC International. (101):1. pp.: 77-82. DOI: https://doi.org./10.5740/jaoacint.17-0392
Bugyi, Zs.; Muskovics, G.; Schall, E.; Török, K.; Hajas, L.; Scherf, K.; Xhaferaj, M.; Koehler, P.; Schoenlechner, R.; D’Amico, S.; Poms, R.; Tömösközi, S. (2022): Klasszikus témák új megvilágításban: a glutén mint speciális élelmiszerbiztonsági és analitikai kihívás. Élelmiszervizsgálati Közlemények. (68):4. pp.: 4180-4189. DOI: https://doi.org./10.52091/EVIK-2022/4-4-HUN
Codex Alimentarius. (2008): Codex Standard for Foods for Special Dietary Use for Persons Intolerant to Gluten. Codex Stan 118-1979 rev. 2008.
Codex Alimentarius. (2020): Code of Practice on Food Allergen Management for Food Business Operators. CXC 80-2020.
Crevel, R.W.R.; Briggs, D.; Hefle, S.L.; Knulst, A.C.; Taylor, S.L. (2007): Hazard characterisation in food allergen risk assessment: The application of statistical approaches and the use of clinical data. Food and Chemical Toxicology. 45. pp.: 691-701. DOI: https://doi.org./10.1016/j.fct.2006.09.005
Crevel, R.W.R.; Ballmer-Weber, B.K.; Holzhauser, T.; Hourihane, J.O.B.; Knulst, A.C.; Mackie, A.E.; Timmermans, F.; Taylor, S.L. (2008): Thresholds for food allergens and their value to different stakeholders. Allergy. 63. pp.: 590-609. DOI: https://doi.org./10.1111/j.1398-9995.2008.01636.x
Crevel, R.W.R.; Baumert, J.L.; Baka, A.; Houben, G.F.; Knulst, A.C.; Kruizinga, A.G.; Luccioli, S.; Taylor, S.L.; Madsen, C.B. (2014): Development and evolution of risk assessment for food allergens. Food and Chemical Toxicology. 67. pp.: 262-276. DOI: https://doi.org./10.1016/j.fct.2014.01.032
Do, A.B.; Khuda, S.E.; Sharma, G.M. (2018): Undeclared food allergens and gluten in commercial food products analyzed by ELISA. Journal of AOAC International. (101):1. pp.: 23-35. DOI: https://doi.org/10.5740/jaoacint.17-0384
DunnGalvin, A.; Chan, C-H.; Crevel, R.; Grimshaw, K.; Poms, R.; Schnadt, S.; Taylor, S.L.; Turner, P.; Allen, K.J.; Austin, M.; Baka, A.; Baumer, J.L.; Baumgartner, S.; Beyer, K.; Bucchini, L.; Fernández- Rivas, M.; Grinter, K.; Houben, G.F.; Hourihane, J.; Kenna, F.; Kruizinga, A.G.; Lack, G.; Madsen, C.B.; Mills, E.N.C.; Papadopoulos, N.G.; Alldrick, A.; Regent, L.; Sherlock, R.; Wal, J.M.; Roberts, G. (2015): Precautionary allergen labelling: perspectives from key stakeholder groups. Allergy. 70. pp.: 1039-1051. DOI: https://doi.org./10.1111/all.12614
DunnGalvin, A.; Roberts, G.; Regent, L.; Austin, M.; Kenna, F.; Schnadt, S.; Sanchez-Sanz, A.; Hernandez, P.; Hjorth, B.; Fernandez-Rivas, M.; Taylor, S.; Baumert, J.; Sheikh, A.; Astley, S.; Crevel, R.; Mills, C. (2019a): Understanding how consumers with food allergies make decisions based on precautionary labelling. Clinical and Experimental Allergy. 49. pp.: 1446-1454. DOI: https://doi.org./10.1111/cea.13479
DunnGalvin, A.; Roberts, G.; Schnadt, S.; Astley, S.; Austin, M.; Blom, W.M.; Baumert, J.; Chan, C.H.; Crevel, R.W.R.; Grimshaw, K.E.C.; Kruizinga, A.G.; Regent, L.; Taylor, S.; Walker, M.; Mills, E.N.C. (2019b): Evidence-based approaches to the application of precautionary allergen labelling: Report from two iFAAM workshops. Clinical and Experimental Allergy. 49. pp.: 1191-1200. DOI: 10.1111/cea.13464
Európai Bizottság. (2014): Commission Implementing Regulation (EU) No 828/2014 on the requirements for the provision of information to consumers on the absence or reduced presence of gluten in food. Official Journal of the European Union. 228. pp.: 5-8.
Európai Bizottság. (2020): The Rapid Alert System for Food and Feed Annual Report 2020. https://food.ec.europa.eu/system/files/2021-08/rasff_pub_annual-report_2020.pdf (letöltve 2023.08.16.)
Európai Parlament. (2011): Regulation (EU) No 1169/2011 of the European Parliament and of the Council on the provision of food information to consumers. Official Journal of the European Union. 54. pp.: L304/18-63.
FAO, WHO. (2023): Risk Assessment of Food Allergens Part 3: Review and Establishing Precautionary Labelling in Foods of the Priority Allergens. Food Safety and Qualiy Series. 16. ISSN 2415-1173.
Food Drink Europe. (2022): Guidance on Food Allergen Management for Food Manufacturers. Version 2. https://www.fooddrinkeurope.eu/wp-content/uploads/2022/04/FoodDrinkEuropes-Guidance-on-Food-Allergen-Management-for-Food-Manufacturers-2022.pdf (letöltve: 2023. augusztus 16.)
Food Standards Australia and New Zealand. (2023): Food Recall Statistics. https://www.foodstandards.gov.au/industry/foodrecalls/recallstats/Pages/default.aspx (letöltve: 2023. augusztus 16.)
Gendel, S.M. (2013): The regulatory challenge of food allergens. Journal of Agricultural and Food Chemistry. 61. pp.: 5364-5637. DOI: https://doi.org./10.1021/jf302539a
Holzhauser, T.; Johnson, P.; Hindley, J.P.; O’Connor, G.; Chan, C.H.; Costa, J., Fӕste; C.K., Hirst, B.J.; Lambertini, F.; Miani, M.; Robert, M.C.; Röder, M.; Ronsmans, S.; Bugyi, Zs.; Tömösközi, S.;
Flanagan, S.D. (2020): Are current analytical methods suitable to verify VITAL® 2.0/3.0 allergen reference doses for EU allergens in foods? Food and Chemical Toxicology. 145. pp.: 111709. DOI: https://doi.org./10.1016/j.fct.2020.111709
Madsen, C.B.; van den Dungen, M.W.; Cochrane, S.; Houben, G.F.; Knibb, R.C.; Knulst, A.C.; Ronsmans, S.; Yarham, R.A.R.; Schnadt, S.; Turner, P.J.; Baumert, J.; Cavandoli, E.; Chan, C.H.; Warner, A.;
Crevel, R.W.R. (2020): Can we define a level of protection for allergic consumers that everyone can accept? Regulatory Toxicology and Pharmacology. 117. pp.: 104751. DOI: https://doi.org./10.1016/j.yrtph.2020.104751
Martínez-Pineda, M.; Yagüe-Ruiz, C. (2022): The risk of undeclared allergens on food labels for pediatric patients in the European Union. Nutrients. (14):8. pp.: 1571. DOI: https://doi.org./10.3390/nu14081571
Popping, B.; Diaz-Amigo, C. (2018): European regulations for labeling requirements for food allergens and substances causing intolerances: History and future. Journal of AOAC International. (101):1. pp.: 2-7. DOI: https://doi.org/10.5740/jaoacint.17-0381
Remington, B.C.; Westerhout, J.; Meima, M.Y.; Blom, W.M.; Kruizinga, A.G.; Wheeler, M.W.; Taylor, S.L.; Houben, G.F.; Baumert, J.L. (2020): Updated population minimal eliciting dose distributions for use in risk assessment of 14 priority food allergens. Food and Chemical Toxicology. 139. pp.: 111259. DOI: https://doi.org./10.1016/j.fct.2020.111259
Scherf, K.A.; Koehler, P.; Wieser, H. (2016): Gluten and wheat sensitivities- An overview. Journal of Cereal Science. 67. pp.: 2-11. DOI: https://doi.org./10.1016/j.jcs.2015.07.008
Spanjersberg, M.Q.I.; Kruizinga, A.G.; Rennen, M.A.J.; Houben, G.F. (2007): Risk assessment and food allergy: the probabilistic model applied to food allergens. Food and Chemical Toxicology. (45):1. pp.: 49-54. DOI: https://doi.org./10.1016/j.fct.2006.07.018
Spotz, K. (2018): Allergens: An Enhanced Focus. Journal of AOAC International. (101):1. pp.: 1-4. DOI: https://doi.org./10.5740/jaoacint.17-0435
Taylor, S.L.; Hefle, S.L.; Bindslev-Jensen, C.; Bock, S.A.; Burks, A.W.; Christie, L.; Hill, D.J.; Host, A.; Hourihane, J.O.B.; Lack, G.; Metcalfe, D.D.; Moneret-Vautrin, D.A.; Vadas, P.A.; Rance, F.; Skrypec, D.J.; Trautman, T.A.; Malmheden Yman, I.; Zeiger, R.S. (2002): Factors affecting the determination of threshold doses for allergenic foods: How much is too much? Journal of Allergy and Clinical Immunology. (109):1. pp.: 24-30. DOI: https://doi.org./10.1067/mai.2002.120564
Taylor, S.L.; Hefle, S.L.; Bindslev-Jensen, C.; Atkins, F.M.; Andre, C.; Bruijnzeel-Koomen, C.; Burks, A.W.; Bush, R.K.; Ebisawa, M.; Eigenmann, P.A.; Host, A.; Hourihane, J.O.B.; Isolauri, E.; Hill, D.J., Knulst, A., Lack, G., Sampson, H.A., Moneret-Vautrin, D.A., Rance, F., Vadas, P.A., Yunginger, J.W.; Zeiger, R.S.; Salminen, J.W.; Madsen, C.; Abbott, P. (2004): A consensus protocol for the determination of the threshold doses for allergenic foods: How much is too much? Clinical and Experimental Allergy. 34. pp.: 689-695. DOI: https://doi.org./10.1111/j.1365-2222.2004.1886.x
Taylor, S.L.; Baumert, J.L.; Kruizinga, A.J.; Remington, B.C.; Crevel, R.W.R.; Brooke-Taylor, S.; Allen, K.J.; The Allergen Bureau of Australia & New Zealand; Houben, G. (2014): Establishment of reference doses for residues of allergenic foods: Report of the VITAL expert panel. Food and Chemical Toxicology. 63. pp.: 9-17. DOI: https://doi.org./10.1016/j.fct.2013.10.032
Tedner, S.G.; Asarnoj, A.; Thulin, H.; Westman, M.; Konradsen, J.R.; Nilsson, C. (2022): Food allergy and hypesensitvity reactions children and adults: A review. Journal of Internal Medicine. (291):3. pp.:282- 302. DOI: https://doi.org./10.1111/joim.13422