Élelmiszerek aminosav összetételének meghatározása fotometriás módszerekkel, 2. rész - a metionin, a cisztin, a lizin és az arginin meghatározása

Absztrakt

Az élelmiszerek aminosav tartalmának fotometriás meghatározásáról szóló összefoglaló közleményünk második részében két esszenciális (metionin, lizin) és két félig eszszenciális aminosav (cisztin, arginin), az irodalomban közölt meghatározási módszereit ismertetjük. A két kéntartalmú aminosav szelektív meghatározását az teszi lehetővé, hogy úgy a metionin metil-merkapto csoportja, mint a cisztin redukciójával képződött cisztein szulfhidril csoportja olyan speciális származékképzési reakciókba vihetők, amelyek csak ezekre az aminosavakra jellemzők. Ugyanez elmondható a lizin ε-amino csoportjáról és az arginin guanidin-csoportjáról is, amelyekkel speciális színreakciókat létrehozva lehetővé válik az érintett aminosavak egyedi meghatározása. A metionin meghatározására a legalkalmasabb reakció az, amelynek során a metionin katalizálja a platina és palládium komplexek elszíneződését, amelyből következtetni lehet a metionin mennyiségére. Megfelelő körülmények között a reakciót a szerves szulfidok és a cisztin sem zavarják. A cisztin-, cisztein-meghatározás első lépése a cisztin redukciója ciszteinné, amelyet a cisztein és a származékképző reagens – leggyakrabban a 5,5’-ditio-bis-(2-nitro-benzoesav) – között lezajló reakció követ. A mennyiségi meghatározást a keletkezett színes vegyület fotometriás mérésével lehet elvégezni. A lizin esetében a lizin szabad ε-amino csoportját reagáltatják a származékképzővel, leggyakrabban az 1-fluoro-2,4-dinitro-benzollal, majd mérik a színintenzitást. Az arginin esetében leggyakrabban a guanidin-csoport és az α-naftol valamint nátrium hipobromid közti reakció a meghatározás alapja.