A lombtrágyázás hatása a káposztarepce (Brassica Napus L.) antioxidáns státuszára

Main Article Content

Szakál Tamás
Péntek Attila
Vasas Dávid
Stefanovits-Bányai Éva
Varga Zoltán
Kalocsai Renátó

Absztrakt

A káposztarepce (Brassica napus L.) sokoldalú felhasználása miatt kiemelkedő szerepet játszik a mezőgazdasági termesztésben. DK Exstrom repcehibridddel végzett lombtrágyázási kísérlet beállítására Regölyben került sor, 1 ha-os parcellákon, sávos elhelyezésben, a kezeléseket a virágzás kezdeti állapotában végeztük. A lombtrágyaként alkalmazott kezelések az adott elemre számítva a következők voltak: Ca=3kg/ha (CaCO3); Zn=1kg/ha (ZnCO3); Zn+Ca=1kg/ha+3kg/ha (ZnCO3 + CaCO3); C-komplex (réz+cink komplex)=0,5 kg/ha réz és 0,8 kg/ha cinktartalommal. A betakarítást hozam térképpel ellátott kombájnnal végeztük. A magvak metanolos kivonatából spektrofotometriás úton az összes polifenoltartalmat (TPC) és az antioxidáns/redukáló kapacitást (FRAP) határoztuk meg. A kontrollhoz viszonyítva mindegyik kezelés növekedést eredményezett az összes polifenoltartalomban és az antioxidáns kapacitásban is. A legjobb eredményeket a C-komplex-el (réz+cink komplex) értük el.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Szakál, T., Péntek, A., Vasas, D., Stefanovits-Bányai, Éva, Varga, Z., & Kalocsai, R. (2023). A lombtrágyázás hatása a káposztarepce (Brassica Napus L.) antioxidáns státuszára. Élelmiszervizsgálati Közlemények, 69(4), 4566–4573. https://doi.org/10.52091/EVIK-2023/4-4
Folyóirat szám
Rovat
Tudomány

Hivatkozások

Aluyor E.O., Ori-Jesu M. (2008): The use of antioxidants in vegetable oils – A review. African Journal of

Biotechnology, 7(25): 4836-4842. https://www.ajol.info/index.php/ajb/article/view/59677

Ayala A., Muñoz M.F., Argüelles S. (2014): Review Article - Lipid Peroxidation: Production, Metabolism,

and Signaling Mechanisms of Malondialdehyde and 4-Hydroxy-2-Nonenal. Oxidative Medicine and

Cellular Longevity, Article ID 360438, 31 p. DOI: 10.1155/2014/360438

Aufhammer W. (1994): Skriptum zur Vorlesung spezieller Pflanzenbau. E. Ulmer Verlag, Stuttgart.

Benzie I. and Strain J. (1996) The Ferric Reducing Ability of Plasma (FRAP) as a Measure of “Antioxidant

Power: The FRAP Assay”. Analytical Biochemistry. 239. 70-76. DOI:

https://doi.org/10.1006/abio.1996.0292

Benzie I.F.F. (2000): Evolution of antioxidant defence mechanisms. European Journal of biologicalsystems.

Free Radical Biology and Medicine, 18: 125-126. DOI: https://doi.org/10.1007/

s003940070030

Cartea M.E., Francisco M., Soengas P., Velesco P. (2011): Phenolic compounds in Brassica vegetables. Molecules, 16. 251-280. DOI: 10.3390/molecules16010251

Cornelli U. (2009): Antioxidant use in nutraceuticals. Clinics in Dermatology, 27: 175-194. DOI: 10.1016/j. clindermatol.2008.01.010

Davies K.J.A. (2000): Oxidative stress, antioxidant defenses, and damage removal, repair, and replacement systems. Iubmb Life, 50: 279-289. DOI: 10.1080/713803728

Fageria N.K. (1992): Nutrient Use Efficiency in Crop Production. In: Maximizing Crop Yields. Marcel Dekker Inc. New York. Chapter 5. 125-163.

Fu T.D. (2000): Breeding and Utilization of Rapeseed Hybrid (second edition). Wuhan: Hubei Science and Technology Press.

Gavrilin M.V., Sedin A.V., Senchenko S.P. (2012): Medicinal plants quantitative determination of anticancercompounds in aerial parts of some plantsfrom the family brassicaceae. Pharmaceutical Chemistry Journal, 46, (6) 360 – 362. DOI: 10.1007/s11094-012-0798-9

Győri Z., Jávor A. (Szerk.) (2002): Az Agrokémia időszerű kérdései (Current Issues in Agrochemistry). A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaság – Tudományi Kar, valamint a MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottsága által rendezett tudományos ülés. [In: Buzás I.: A trágyázási szaktanácsadás és a trágyázási kísérletek.] Debrecen. 78.-80. 129.-130. o. https://doi.org/10.1111/j.1541-4337.2008.00065.x

Jahangir M., Kim H.K., Choi Y.H., Verpoorte R. (2009): Health-Affecting Compounds in 381 Brassicaceae. Comprehensive Reviews in Food Science and Food Safety 8:31-43. DOI:

Kalocsai R., Szalka É., Svétlíková A., Kukurová K., Szakál T., Giczi Z., Vona V. (2022): The principles of sustainable agricultural cultivation and the supply of nutrients to our cultivated plants, Acta Agronomica Óváriensis 63 : Különszám pp. 51-65., 15 p.

Kehrer J.P., Klotz L.O. (2015): Free radicals and related reactive species as mediators of tissue injury and disease: implications for Health. Critical Reviews in Toxicology. DOI: 10.3109/10408444.2015.1074159

Koski A., Psomiadou E., Tsimidou M., Hopia A., Kefalas P., Wähälä K., Heinonen M. (2002): Oxidative stability and minor constituents of virgin olive oil and cold-pressed rapeseed oil. European Food Research and Technology, 214(4): 294-298. DOI: https://doi.org/10.1007/s00217-001-0479-5

Központi Statisztikai Hivatal 2017: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/vet/vet1606.pdf

Kushad M.M., Brown A.F., Kurilich A.C., Juvik J.A., Klein B.P., Wallig M.A., Jeffery E.H. (1999): Variation of glucosinolates in vegetable crops of Brassica oleracea. J. Agric. Food Chem. 47:1541-1548. DOI: 10.1021/jf980985s

Lääniste P., Jõudu J., Eremeev V. (2004): Oil content of spring oilseed rape seeds according to fertilisation. Agronomy research, 2(1): 83-86.

Miller J.F. (1999): Oilseeds and heterosis. In J.G. Coors and S. Pandey (ed.) The genetics and exploitation of heterosis in crops. ASA, CSSA, and SSSA. Madison, WI. 399-404.

Mylonas C., Kouretas D. (1999): Lipid peroxidation and tissue damage. In Vivo, 13(3): 295-309.

Nagendran B., Kalyana S., Samir S. (2006): Phenolic compounds in plants and agri-industrial byproducts: Antioxidant activity, occurrence, and potential uses. Food Chemistry. 99 (1): 191-203. DOI: 10.1016/j.foodchem.2005.07.042

Nalda R., Paz R., Masson L., Ortiz J., González K., Tapia K., Dobaganes C. (2007): Effect of a-tocopherol, a-tocotrienol and Rosa mosqueta shell extract on the performance of antioxidant-stripped canola oil (Brassica sp.) at high temperature. Food Chemistry 104: 383–389. DOI: https://doi.org/10.1016/j. foodchem.2006.11.052

Pal S., Saha C. (2013): A review on structure–affinity relationship of dietary flavonoids with serum albumins. Journal of biomolecular Structure & Dynamics. 32(7). 1132-1147. DOI: 10.1080/07391102.2013.811700

Pacifici R.E., Davides K. (1991): Protein, lipid, and DNA repair systems in oxidative stress: the free radical theory of againg revisited. Gerontology, 37: 166−180. DOI: 10.1159/000213257

Radics L. (szerk.) (2012): Fenntartható szemléletű szántóföldi növénytermesztéstan 2. (Sustainable field crop production 2.) Agroinform Kiadó Budapest.

Rashid A., Fox R.L. (1992): Evaluating the internal zinc requirements of grain crops by seedanalysis. Agronomy Journal. 84:469–474. DOI: https://doi.org/10.2134/agronj1992.00021962008400030022x

Rashid A. (2006): Incidence, Diagnosis and Management of Micronutrient Deficiencies in Crops: Success Stories and Limitations in Pakistan. IFA Agriculture conference, Kunming, China. 15.

Rashid A., Bughio N., Rafique E. (2008): Diagnosis zinc deficiency in rapeseed and mustard byseed analysis. Communications Soil Science Plant Analysis, 25: 3405–3412. DOI: https://doi.org/10.1080/00103629409369273

Rathke G.W., Christen O., Diepenbrock W. (2005): Effects of nitrogen source and rate on productivity and quality of winter oilseed rape (Brassica napus L.) grown in different crop rotations. Field Crop Research, 94: 103–113. DOI: https://doi.org/10.1016/j.fcr.2004.11.010

Sahrawat K.L., Rego T.J., Wani S.P., Pardhasaradhi G. (2008): Sulfur, Boron, and Zinc Fertilization Effects on Grain and Straw Quality of Maize and Sorghum Grown in Semi-Arid Tropical Region of India.

Journal of Plant Nutrition, 31: 1578-1584. DOI: https://doi.org/10.1080/01904160802244712

Schmidt R., Barkóczi M., Szakál P., Kalocsai R. (2002): The Impact of Copper Tetramine Hydroxide Treatments on Wheat Yield, Agrokémia és Talajtan 51 : 1-2 pp. 193-201.

Singer A., Czubinski J., Dwiecki K., Kachlincki P., Nogala-Kalucka M. (2013): Identification and antioxidant activity of sinapic acid derivtes in Brassica napus L. seed meal extracts. Euroean Journal of Lipid Science Tehnology 115. 10. 1130-1138. DOI: 10.1002/ejlt.201300077

Singleton V.L., Rossi J.A. (1965): Colorymetry of total phenolics with phosphomolybdic-phosphotunstic acid reagents. American Journal of Enology and Viticulture. 16. 144-158. DOI: https://www.ajevonline.org/content/16/3/144

Sohail, Laraib S., Elenora F., York-Dieter S., Birgit K., Zia-ur-Rehman M. (2022): Molecular Effects of Biogenic Zinc Nanoparticles on the Growth and Development of Brassica napus L. Revealed by Proteomics and Transcriptomics. Frontiers in Plant Science, 13. 1-13. DOI: https://doi.org/10.3389/

fpls.2022.798751

Szakál P., Schmidt R., Kalocsai R. (2003): The effect of N solution and copper and zinc treatments on the yield and quality of winter wheat, In: Gyuricza, Cs (szerk.) Proceedings of the II. Alps-Adria Scientific Workshop, Akadémiai Kiadó, 236 p. pp. 164-168.

Szakál T., Szalka É., Giczi Zs., Vasas D., Svétlíková A., Kukurová K. (2022): Effect of the copper-sucrose complex from copper-containing waste on yield and quality of winter wheat, Acta Agronomica Óváriensis 63 : Különszám pp. 22-35.

Traka M., Mithen R. (2009): Glucosinolates, isothiocyanates and human health. Phytochem. 436.Rev. 8:269-282. DOI: 10.1007/s11101-008-9103-7

Velasco P., Francisco M., Moreni A.D., Ferreres F., Garcia-Viguera C., Cartea M.E. (2011): Phytochemical fingerprinting of vegetable Brassica oleracea and Brassica napus by simultaneous identification of glucosinolates and phenolics. Phytochemicl Analysi, 22. 2. 144-152. DOI: 10.1002/pca.1259

Wang H. (2005): The potential, problems and strategy for the development of biodiesel using oilseed rape. Chinese Journal of Oil Crop Sciences, 27(2):74. DOI: 10.1016/j.biombioe.2012.10.004

Wang J., Meng G., Chen S., Chen Y., Jiang J., Wang J.P. (2018): Correlation analysis of phenolic contents and antioxidantion in yellow- and black-seeded Brassica napus. Molecues 23. 1815 15p. DOI: 10.3390/molecules23071815

Wissuwa M., Ismail A.M., Graham R.D. (2008): Rice grain zinc concentrations as affected by genotype native soil-zinc availability, and zinc fertilization. Plant Soil, 306: 37-48. DOI: 10.1007/s11104-007- 9368-4