Egyetemi hallgatók élelmiszer-vásárlói magatartásának kvalitatív vizsgálata a COVID-19 idején
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A koronavírus-járvány megváltoztatta a fogyasztók digitális viselkedését, ugyanis a kezdeti szigorú kormányzati intézkedések és korlátozások a biztonságos vásárlási alternatívák használatára sarkallták az embereket. Az e-kereskedelem lendületes növekedését idézte elő a COVID-19. Azonban az eddigi piacvezető termékkategóriák (ruhák, cipők, elektronikai cikkek) mellett az online élelmiszer-vásárlás szerepe is jelentősen megnövekedett. A kutatási témában való elmélyüléséhez a primer kutatás során kvalitatív eljárásként netnográfiai elemzést-, továbbá fókuszcsoportos interjút végeztünk társammal. A netnográfiás kutatás rávilágított arra, hogy a hazai fogyasztók körében a Tesco, Auchan és a kifli.hu a legnépszerűbb vállalatok az online élelmiszer-vásárlás terén. A vásárlók az online élelmiszer-vásárlás előnyéhez a magas kényelmi funkciót, az idő- és energiaspórolás lehetőségét, a felhasználóbarát weboldalakat sorolták. Negatívumként jelent meg a fogyasztók részéről, hogy az online vásárlás következtében nincs lehetőségük maguknak kiválasztani a szükséges élelmiszereket, mely kiemelten fontos lenne a friss élelmiszereknél. Továbbá bár széles a termékkínálata az online élelmiszerboltoknak, az mégsem egyezik meg a hagyományos üzletek kínálatával. A fókuszcsoportos interjún a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanuló hallgatók vettek részt. Az interjún kiderült, hogy az egyetemi hallgatók átlagosan napi több mint öt órát interneteznek, ez az időtartam pedig a COVID-19 hatására jelentősen növekedett. A legnépszerűbb online vásárolt termékkategóriák az egyetemisták körében a ruhák, cipők, elektronikai cikkek, műszaki cikkek, illetve könyvek voltak. Emellett többen elmondták, hogy rendszeresen vásárolnak élelmiszert online. Az online élelmiszer-vásárláshoz való hozzáállásuk alapján az interjúalanyok négy csoportba rendezhetők: elutasítók, kételkedők, nyitottak és elfogadók. JEL-kód: M31
Letöltések
Article Details
Funding data
-
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Grant numbers ÚNKP-21-2
Hivatkozások
Horváth, Zs. B. (2021): Megszólalt az Aldi, Tesco, Spar: a bevásárlás már soha nem lesz olyan, mint régen. URL: https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20210620/megszolalt-az-aldi-tesco-spar-abevasarlas-mar-soha-nem-lesz-olyan-mint-regen-1115540, (Letöltés dátuma: 2021.12.28.)
Statista (2023): Coronavirus (COVID-19) in Hungary URL: https://www.statista.com/study/72886/coronavirus-covid-19-in-hungary/ (Letöltés dátuma: 2023.08.12.)
Medve F. (2023): Number of new coronavirus (COVID-19) cases confirmed in Hungary as of February 7, 2023, as seven-day rolling average URL: https://www.statista.com/statistics/1108574/hungary-coronavirus-new-cases-by-report-date/ (Letöltés dátuma: 2023.08.12.)
McKinsey & Company (2021): Disruption & Uncertainty The State of Grocery Retail 2021. disruptionand-uncertainty-the-state-of-grocery-retail-2021-europe-final.pdf (mckinsey.com), (Letöltés dátuma: 2021.10.01.)
Chen, H.; Qian, W.; Wen, Q. (2021): The impact of the COVID-19 pandemic on consumption: Learning from high-frequency transaction data. AEA Papers and Proceedings, 111, pp. 307–311.
Relihan, L.; Ward, M.; Wheat, C. W.; Farrell, D. (2020): The early impact of COVID-19 on local commerce: changes in spend across neighborhoods and online. e-ISSN: 2177-5184, DOI: https//doi.org/10.5585/remark.v19i4.18516
Fintechzone (2022): Brutálisan nőtt a hazai e-kereskedelem 2021-ben is. Megjöttek a friss adatok URL: https://fintechzone.hu/brutalisan-nott-a-hazai-e-kereskedelem-2021-ben-is-megjottek-a-frissadatok/ (Letöltés dátuma: 2023.08.12.)
Medve F (2023): Number of users of e-commerce in Hungary 2017-2027 URL: https://www.statista.com/forecasts/1372035/hungary-number-of-e-commerce-users / (Letöltés dátuma: 2023.08.12.)
YouGov (2021): YouGov's International FMCG/CPG Report 2021. https://commercial.yougov.com/rs/464-VHH-988/images/YouGov-International-FMCG-Report-2021.pdf?mkt_tok=NDY0LVZISC05ODgAAAF8iD6a9ZJBMDu91AZGMUTn-Jq_ZJP7OsrofKeW3ptOLLA6DAoExPU6JB8YlCTr1tSVgGWNK1iduuPDg5t5vEC9qgScnN0-g0YkcjG1jyy9, (Letöltés dátuma: 2022.01.13.)
Medve F. (2023): Online FMCG shopping penetration rate in Hungary from 2019 to 2022 URL: https://www.statista.com/statistics/1399905/hungary-online-fmcg-shopping-penetration/ (Letöltés dátuma: 2023.08.10.)
Medve F. (2023): Distribution of Hungarians by preference for online or in-store shopping in 2022, by age URL: https://www.statista.com/statistics/1276134/hungary-preference-for-online-or-liveshopping-by-age/ (Letöltés dátuma: 2023.08.10.)
Szücs, K.; Lázár, E.; Nagy Á. (2019): Netnográfia alkalmazása a turizmuskutatásban. TVT Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok 2019 IV. évfolyam 4. szám DOI: 10.15170/TVT.2019.04.04.04
Dörnyei, K.; Mitev, A. (2010): Netnográfia avagy on-line karosszék-etnográfia a marketingkutatásban. Vezetéstudomány. Vol. 41(4) pp. 55–68.
Singh, R. (2019): Why do online grocery shoppers switch or stay? An exploratory analysis of consumers’ response to online grocery shopping experience. International Journal of Retail & Distribution Management, 47(12), 1300-1317.
Ramus, K. and Nielsen, A.N. (2005), “Online grocery retailing: what do consumers think?”, Internet Research, Vol. 15 No. 3, pp. 335-352.
Rogus, S., Guthrie, J. F., Niculescu, M., & Mancino, L. (2020). Online grocery shopping knowledge, attitudes, and behaviors among SNAP participants. Journal of nutrition education and behavior, 52(5), 539-545.
Malhotra, N. K. (2001): Marketingkutatás. Műszaki Könyvkiadó. pp. 904.
Anderson, G. (1990). Fundamentals of educational research. London: The Falmer Press.
DeWalt K. M. – DeWalt, B. R. (2002): Participant Observation: A Guide for Fieldworkers. Walnut Creek. AltaMira Press, pp. 285.